Más rovarokhoz hasonlóan a hangyák testét borító kutikula felszínét egy főleg szénhidrogénekből (pl. normál alkánok, elágazó szénláncú alkánok, alkének) álló viaszos réteg vonja be, amelynek funkciója igen sokrétű: síkosan tartja a kutikula felszínét – ezáltal gátolva annak kopását –, védelmet…

Számos hangyafajra (az ismert fajok kb. 13%-ára) jellemző, hogy az egy adott kolóniához tartozó dolgozók méretükben és alakjukban jelentős mértékben különböznek egymástól (ld. pl. az alábbi képet)1,2. Ilyen ún. dolgozói polimorfizmust mutató fajok pl. a vándorhangyák (Eciton), busahangyák…

Számos fullánkos hártyásszárnyú, így pl. a hangyák, egyes karcsúméhek, valamint a redősszárnyú darazsak és a valódi méhek jelentős része folytat fejlett társas (euszociális) életmódot, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kolónián belül elkülönülnek a szaporodást végző ún. reproduktív…

A legtöbb hangyafajnál a kifejlett hímek rövid életűek, mindössze néhány napig élnek, és a fiatal termékeny nőstényekkel, azaz a „leendő” királynőkkel („szűzkirálynőkkel”) történő párzásuk után nem sokkal el is pusztulnak1. A hím hangyák ráadásul korlátozott hímivarsejt-mennyiséggel rendelkeznek – a…

A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) közé tartozó, fejlett társas (euszociális) életmódot folytató hangyák (Formicidae) egyikei a legelképesztőbb állatoknak. Jelenleg több mint 14 ezer fajuk ismert1, bár a valós fajszámuk ennek a duplája vagy akár triplája is lehet2. Egyedszámuk hatalmas, a becslések…

Bármennyire is bizarrnak vagy hihetetlennek tűnik, egyes fémeslegyek (Calliphoridae), köztük pl. a selymes döglégy (Lucilia sericata) lárváit az ókortól kezdve a mai napig alkalmazzák az orvoslásban a nehezen gyógyuló sebek, ill. különböző fekélyek kezelésében (ld. pl. az alábbi videót). A sebbe…

A Calyptra génuszba tartozó bagolylepkék (Erebidae: Calpinae) érdekessége, hogy a hímjeik fakultatív hematofágok, azaz alkalmanként emlősvérrel egészítik ki az egyébként gyümölcsök nedvéből álló étrendjüket1. A vérszívással feltehetőleg értékes ásványi anyagokhoz (pl. nátrium) jutnak hozzá,…

Bár a köznyelvben a lepke és a pillangó szavakat1 egymás szinonimájaként használják, rendszertanilag a pillangók (Papilionidae) csupán a lepkék (Lepidoptera) egy rovarviszonylatban nem túl népes családját képezik. A család tagjai viszonylag nagy termetű, rendszerint élénk, gyakorta riasztó…

Az Amphiesmenoptera a teljes átalakulású (holometabol) rovarok két recens csoportját, a tegzeseket (Trichoptera) és a lepkéket (Lepidoptera) foglalja magába, amelyek egymás testvércsoportját alkotják a kládon belül1. A klád tagjainak főbb jellemzői közé tartozik, hogy szárnyaikat szőrök (setae) vagy…

A rovarok rágójának (mandibula) „leállkapcsozása” egy bosszantó rendszerességgel előforduló baki a dokumentumfilmek feliratában/szinkronjában. Ennek oka alighanem az lehet, hogy angol eredetiben rendszerint a kissé pongyola jaw szót használják a rágókra (a precízebb mandible helyett), amit aztán a…