Bármennyire is valószerűtlennek hangzik, a krokodilok közelebbi rokonságban állnak a madarakkal, mint a többi ma élő hüllővel. Mindkét csoport a hüllőszerűek (Sauropsida) Archosauria kládjába tartozik, és ezen belül – az archosauriák egyedüli ma élő képviselőiként – egymás testvércsoportját alkotják…

A vízi életmódról a szárazföldire való áttérés egymástól függetlenül több állatcsoportnál is végbement a földtörténet különböző szakaszaiban, bár csupán keveseknek sikerült teljesen függetlenedniük a különféle vizes és nedves élőhelyektől. Az egyik ilyen csoport a négylábú gerinceseké (Vertebrata:…

Bár az erszényeseknél (Marsupialia) a medence szeméremcsontjához (pubis) kapcsolódó, előrefelé (azaz a hasi régió felé) irányuló páros epipubis feltehetőleg szerepet játszik a nőstények erszényének (marsupium) támasztásában – innét az „erszénycsont” elnevezés –, minden jel arra mutat, hogy nem ez…

Az emlősök (Mammalia) egyik jellegzetessége, hogy a többi négylábú gerincestől (Tetrapoda) eltérően a középfülükben nem egy, hanem három hallócsont, a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes) foglal helyet1. A legbelső hallócsont, a kengyel, a kétéltűek, hüllők és madarak egyetlen…

Míg korábban az összes nappali ragadozó madarat egy közös rendbe, a sólyomalakúak (Falconiformes) közé sorolták, a molekuláris filogenetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a sólyomfélék (Falconidae), azaz a sólymok, vércsék és karakarák valójában sokkal közelebbi rokonságban állnak…

A „modern” madarak (Neornithes) egyik fő ágát a futómadár-szabásúak (Palaeognathae) alkotják, amelyek jellemzője többek között az ún. palaeognath típusú szájpadcsontozat nagy méretű ekecsonttal (vomer), ill. mereven ízesülő szájpadcsonttal (palatinum) és röpcsonttal (pterygoideum), a gyengén fejlett…

A ma legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a madarak a kis termetű, tollas, feltehetőleg fán élő theropoda dinoszauruszok, egészen pontosan a Maniraptora1 kládba tartozó coelurosauriák leszármazottjai (ld. pl. az alábbi2 fát), filogenetikai értelemben tehát a madarak az aktív repülő…

A Lepidosauria kládba tartozó pikkelyes hüllők (Squamata), azaz a gekkók, nyakörvös gyíkok, varánuszok, kaméleonok, leguánok, kígyók, stb. egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a hímjeik egy-egy oldalsó helyzetű hemipéniszből álló páros párzószervvel rendelkeznek1, szemben más hüllők (teknősök,…

A hüllőket, madarakat és emlősöket magába foglaló magzatburkosoknál (Amniota) a koponya halántéktájékát felépítő csontok1 között ún. halántékblakok (fenestrae temporales) alakulhatnak ki, amelyek többek között tapadási felületet biztosítanak az állkapocsmozgató izmok számára, valamint jelentősen…

A békákat (Anura) és a farkos kétéltűeket (Caudata) – azaz a gőtéket és szalamandrákat – magába foglaló Batrachia klád tagjainak jellegzetessége a kettős hallórendszer (vagy más néven columella-operculum komplex) megléte1. Az idetartozó kétéltűek ugyanis rendelkeznek egy az alacsony frekvenciájú…