2026. május 12. 13:47 - Lőrinczi Gábor

Darázspókok párzása

A szexuális kannibalizmus – vagyis amikor a nőstény a párzás valamely szakaszában elfogyasztja a hímet –, gyakori jelenség a pókok körében, különösen a törpepókoknál (Theridiidae), keresztespókoknál (Araneidae) és óriás keresztespókoknál (Nephilidae)1. Ezt a hímek alapvetően igyekeznek elkerülni,…

Tovább
Szólj hozzá!
2026. február 27. 17:04 - Lőrinczi Gábor

Az élet nem habostorta

Attól a pillanattól kezdve, hogy kikelnek a tojásból és elkezdenek táplálékot keresni, a lepkék lárváinak, azaz a hernyóknak számos nehézséggel kell szembenézniük1. Nemcsak hogy ki vannak téve az időjárás viszontagságainak (pl. szélnek, esőnek, a hőmérséklet ingadozásainak) és le kell küzdeniük a…

Tovább
Szólj hozzá!
2026. január 08. 10:07 - Lőrinczi Gábor

Foltos hiénák párzása

A nőstény foltos hiénák (Crocuta crocuta) egyik igencsak szembetűnő anatómiai jellegzetessége, hogy a külső nemi szerveik erősen hajaznak a hímekére1,2. A csiklójuk ugyanis jelentősen megnagyobbodott, és a hímek péniszéhez hasonló erekcióra képes („álpénisz”), míg a szeméremajkaik összenőttek,…

Tovább
Szólj hozzá!
2025. december 10. 10:26 - Lőrinczi Gábor

De Sade márki kedvenc pókja

Az igencsak beszédes tudományos névvel rendelkező, Izraelben őshonos Harpactea sadistica egy apró termetű fojtópókfaj (Dysderidae), és jelenleg az egyetlen ismert csáprágós, amelyre ún. traumatikus inszemináció jellemző1. Ez a megtermékenyítésnek az a sajátos módja, amikor a hím nem „hagyományosan”,…

Tovább
Szólj hozzá!
2025. június 14. 15:58 - Lőrinczi Gábor

Skorpiólegyek párzása

Számos állatfajnál – különösen a rovarok körében – jellemző, hogy a hímek a párzás előtt vagy közben „nászajándékot” adnak át a nőstényeknek1,2. Ez származhat külső forrásból, de a hím szervezete is előállíthatja azt. Külső eredetű „nászajándék” például a hím által regurgitált táplálék vagy egy…

Tovább
Szólj hozzá!
2025. január 17. 15:50 - Lőrinczi Gábor

Karóbahúzók

A gébicsek (Laniidae) afrikai (etiópiai) eredetű, bár mára már Dél-Amerika és Ausztrália kivételével világszerte elterjedt, kis vagy közepes termetű énekesmadarak, amelyek megjelenésükben és életmódjukban is emlékeztetnek a vágómadarakra (Accipitriformes) és a sólymokra (Falconiformes)1,2. Csőrük…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. december 02. 12:30 - Lőrinczi Gábor

Csak egy maradhat

A kakukkok (Cuculiformes) jelentős része (a fajok kb. 45%-a) kizárólagos (obligát) költésparazita1, azaz a nőstények tojásaikat minden esetben más madarak – rendszerint különböző énekesmadarak (Passeriformes) – fészkébe csempészik (egyet-egyet minden meglátogatott fészekbe2), teljesen a…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. november 16. 18:47 - Lőrinczi Gábor

Káin és Ábel

Egyes fajoknál a testvérek közötti rivalizálás egészen odáig fajulhat, hogy a domináns (rendszerint idősebb) testvér végül közvetett vagy közvetlen módon1 az alárendelt (fiatalabb) testvér(ek) halálát okozza2. Ezt a jelenséget nevezik testvérgyilkosságnak vagy (találóan) káinizmusnak3, amely a…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. november 03. 14:39 - Lőrinczi Gábor

Vazze, durva ez a természet!

Infanticidiumnak vagy kölyökgyilkosságnak nevezik azt a jelenséget, amikor egy faj felnőtt egyedei közvetlen és jelentős módon hozzájárulnak a saját fajukhoz tartozó fiatal vagy még ki nem kelt/meg nem született állatok halálához1. Ez a fakultatívnak tekintett viselkedés számos taxonban előfordul…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. október 21. 11:30 - Lőrinczi Gábor

Apu mardosó féltékenysége vagyok

A párzást követően számos állatfaj hímje hosszabb vagy rövidebb ideig együtt marad a párjával, még akkor is, ha az utódgondozásból egyébként nem veszik ki a részüket1. Ilyenkor jellemző lehet, hogy a hímek aktívan igyekeznek a rivális hímeket a párjuktól távol tartani, esetleg egyfajta…

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása