A hírhedt ágyi poloska (Cimex lectularius) és más vérszívó poloskák (Cimicidae) hímjei a párzás során nem a partnerük női ivarnyílásán keresztül hatolnak be, hanem szablyaszerű párzószervükkel átszúrják a nőstény potrohának hasi oldalát (ld. pl. az alábbi képen)1, és hímivarsejtjeiket közvetlenül annak testüregébe juttatják2, látható sebet hagyva maguk után3. A hímivarsejtek ezt követően a keringéssel jutnak el a nőstény átmeneti ondótartályaihoz, majd innét a petevezetőkön át a petefészkekhez, ahol aztán a petesejtek megtermékenyítését elvégzik.
A párzás ezen sajátos és bizarr módját traumatikus inszeminációnak nevezik, amely nem csak a vérszívó poloskáknál, de más állatoknál (pl. kerekesférgeknél, örvényférgeknél, piócáknál, karmos féreglábúaknál, stb.) is előfordul (ld. pl. az alábbi ábrát).
A vérszívó poloskáknál a traumatikus inszemináció feltehetőleg a hímek és nőstények közötti evolúciós „fegyverkezési verseny” és/vagy a hímek közötti, a nőstények megtermékenyítésért folyó ún. spermiumversengés eredményeként alakult ki, ezáltal próbálva a párzásra nem fogékony, előzőleg más hímekkel már (a „hagyományos” módon) párzott nőstényeket megtermékenyíteni. Ha ez így van, akkor a traumatikus inszeminációnak költségesnek kell lennie a nőstény számára, és úgy tűnik valóban az is, kimutatták például, hogy a gyakrabban párzó nőstények rövidebb ideig élnek és kevesebb tojást is raknak, mint a szexuálisan kevésbé aktív társaik4.
(A mém eredetéről itt olvashatsz.)
1A legtöbb fajnál a potroh egy adott pontján, az ún. paragenitális szerv (más néven Ribaga-szerv, Berlese-szerv vagy spermalege) részét képező, általában kívülről is jól látható zsebszerű bemélyedésen keresztül.2Egészen pontosan a testüregben elhelyezkedő, az immunvédekezésben szerepet játszó vérsejteket (hemocitákat) tartalmazó zsákocskába, amely szintén a fentebb említett paragenitális szerv részét képezi. Maga a paragenitális szerv feltehetőleg ellenadaptációként alakult ki a nőstényeknél a traumatikus inszemináció költségeinek (pl. hemolimfa vesztés, fertőződés megnövekedett kockázata, stb.) csökkentésére, ld. Reinhardt K., Naylor R., Siva-Jothy M. T. (2003): Reducing a cost of traumatic insemination: female bedbugs evolve a unique organ. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 270, 2371–2375. [link]3Reinhardt K., Anthes N., Lange R. (2015): Copulatory wounding and traumatic insemination. Cold Spring Harbor Perspectives in Biology 7, a017582. [link]4Stutt A. D. & Siva-Jothy M. T. (2001): Traumatic insemination and sexual conflict in the bed bug Cimex lectularius. Proceedings of the National Academy of Sciences 98, 5683–5687. [link]
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.