Míg korábban az összes nappali ragadozó madarat egy közös rendbe, a sólyomalakúak (Falconiformes) közé sorolták, a molekuláris filogenetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a sólyomfélék (Falconidae), azaz a sólymok, vércsék és karakarák valójában sokkal közelebbi rokonságban állnak…

A közhiedelemmel ellentétben a társas szerveződésükben való hasonlóságok ellenére a „fehér hangyáknak” vagy „termeszhangyáknak” is nevezett termeszek (Isoptera) nemcsak hogy nem hangyák, de még csak közeli rokonságban sem állnak az „igazi” hangyákkal (Formicidae). Míg ugyanis utóbbiak a…

Hagyományosan a rákokat (Crustacea) és az előrovarokat és valódi rovarokat magába foglaló hatlábúakat (Hexapoda) külön-külön altörzsekbe sorolják, amely bár praktikus felosztás, nem tükrözi híven a két csoport tényleges rokonsági viszonyait. A hatlábúak ugyanis a rákokból származtathatók le…

A puhatestűeket (Mollusca), amely az ízeltlábúak (Arthropoda) után az állatvilág második legnagyobb (legfajgazdagabb) törzsét képezi, jelenleg nyolc osztályra tagolják, ezek a fejpajzsosak (Caudofoveata), csatornáshasúak (Solenogastres), maradványcsigák (Monoplacophora), cserepeshéjúak…

Szemben a többi, „álszövetes” testszerveződést mutató szivaccsal, a hússzivacsok (Homoscleromorpha) a valódi szövetes állatokéhoz (Eumetazoa) hasonló bazális membránnal, IV-es típusú kollagénnel és speciális sejtkapcsoló struktúrával (zonula adherens) is rendelkeznek1. Egyes hipotézisek szerint…

Bár a tradicionális és egyben a jelenleg leginkább elfogadott hipotézis szerint a szivacsok (Porifera) képezik az állatok legősibb, elsőként divergálódó ágát, egyes molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Whelan és mtsai. 2017, Schultz és mtsai. 2023) eredményei megkérdőjelezik ezt a nézetet, és…