2024. augusztus 20. 12:10 - Lőrinczi Gábor

Szép álmokat!

Egy átlagos ember kb. 7-8 órát alszik naponta, azaz életének csaknem egyharmadát alussza át1. Persze az alvással eltöltött idő egyénileg nagyon eltérő lehet. Míg egyeseknek napi 9-10 órát kell aludniuk ahhoz, hogy kipihentnek érezzék magukat, addig másoknak egy-két órás alvás is elég. Az alvásigény…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. augusztus 11. 12:04 - Lőrinczi Gábor

Volt gén, nincs gén

Egy adott gén inaktiválásával járó génkiütéses („knock-out”) kísérletek eredményei jól mutatják, hogy egy-egy kulcsgén milyen jelentős szerepet tölthet be a viselkedés kialakulásában1. Laboratóriumi egereknél például a fosB gén kiütésével megváltozik a szülői viselkedés; a nőstények indifferenssé…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. július 31. 17:29 - Lőrinczi Gábor

Schröd... azaz... Thorndike macskája

Edward L. Thorndike (1874-1949), amerikai pszichológus nevéhez köthetők az első gondosan ellenőrzött összehasonlító állatpszichológiai kísérletek1. Vizsgálataihoz Thorndike ún. problémadobozokat („puzzle boxes”) készített, amelyek lényegében kisméretű, csapóajtóval, ill. az ezt nyitó egyszerű…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. július 17. 10:26 - Lőrinczi Gábor

Csapnivaló szakszavaink III.

Ízlelgessük kicsit ezt a szót: fajfenntartás. Faj-fenntartás. És most gondoljunk bele. Amikor például két panda párzik, akkor az járhat a fejükben, hogy „mi ezt most azért csináljuk, hogy fajunk, az Ailuropoda melanoleuca fennmaradjon”? Nyilván nem. :) Mind a hím, mind a nőstény panda csupán…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. április 25. 11:41 - Lőrinczi Gábor

Ki a fene vagy te?

Más rovarokhoz hasonlóan a hangyák testét borító kutikula felszínét egy főleg szénhidrogénekből (pl. normál alkánok, elágazó szénláncú alkánok, alkének) álló viaszos réteg vonja be, amelynek funkciója igen sokrétű: síkosan tartja a kutikula felszínét – ezáltal gátolva annak kopását –, védelmet…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. március 16. 18:39 - Lőrinczi Gábor

Dávidok és Góliátok

Számos hangyafajra (az ismert fajok kb. 13%-ára) jellemző, hogy az egy adott kolóniához tartozó dolgozók méretükben és alakjukban jelentős mértékben különböznek egymástól (ld. pl. az alábbi képet)1,2. Ilyen ún. dolgozói polimorfizmust mutató fajok például a vándorhangyák (Eciton), busahangyák…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. március 07. 13:59 - Lőrinczi Gábor

Ki az úr(nő) a házban?

Számos fullánkos hártyásszárnyú, így például a hangyák, egyes karcsúméhek, valamint a redősszárnyú darazsak és a valódi méhek jelentős része folytat fejlett társas (euszociális) életmódot, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kolónián belül elkülönülnek a szaporodást végző ún. reproduktív…

Tovább
Szólj hozzá!
2024. február 27. 17:07 - Lőrinczi Gábor

Hangyák párzása

A legtöbb hangyafajnál a kifejlett hímek rövid életűek, mindössze néhány napig élnek, és a fiatal termékeny nőstényekkel, azaz a „leendő” királynőkkel („szűzkirálynőkkel”) történő párzásuk után nem sokkal el is pusztulnak1. A hím hangyák ráadásul korlátozott hímivarsejt-mennyiséggel rendelkeznek – a…

Tovább
Szólj hozzá!
2023. június 21. 19:07 - Lőrinczi Gábor

Vámpírlepkék

A Calyptra génuszba tartozó bagolylepkék (Erebidae: Calpinae) érdekessége, hogy a hímjeik fakultatív hematofágok, azaz alkalmanként emlősvérrel egészítik ki az egyébként gyümölcsök nedvéből álló étrendjüket1. A vérszívással feltehetőleg értékes ásványi anyagokhoz (pl. nátrium) jutnak hozzá,…

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása