Az ászkarákok (Ispoda) közé tartozó, különböző halak kopoltyú- és szájüregében élő, nyelvevő halászkáknak nevezett fajok (Cymothoa exigua, C. borbonica, stb.) egyikei a legbizarrabb állati élősködőknek. Családjuk (Cymothoidae) többi tagjához hasonlóan proterandrikus hermafroditák, azaz életüket hímként kezdik meg, később pedig egy átmeneti stádiumon keresztül nőstényekké alakulnak át1,2. A hím a szabadon úszó juvenilis (ún. manca) stádiumot követően a halgazda kopoltyúüregében telepszik meg, majd ha a gazdája szájürege „szabad”, nősténnyé alakulva oda költözik át. Itt a nőstény a halgazda nyelvéhez tapad, és módosult szájszerve segítségével addig szívja belőle vért, míg a nyelv teljesen el nem sorvad. A nőstény ezután kampószerű torlábaival rögzül a gazda nyelvcsonkján és szájfenekén, és egyfajta „pótnyelvként” feltehetőleg át is veszi a hiányzó nyelv funkcióját3. Később egy hím is csatlakozik hozzá, így a párzás, ill. később a nőstény költőerszényében (marsupium) történő utódnevelés is a halgazda szájüregében megy végbe4.
(A mém eredetéről itt olvashatsz.)
1Brusca R. C., Gilligan M. R. (1983): Tongue replacement in a marine fish (Lutjanus guttatus) by a parasitic isopod (Crustacea: Isopoda). Copeia 3, 813–816. [pdf]2Parker D., Booth A. J. (2013): The tongue-replacing isopod Cymothoa borbonica reduces the growth of largespot pompano Trachinotus botla. Marine Biology 160, 2943–2950. [pdf]3A legtöbb más gerincestől eltérően a halak nyelve saját izmok hiányában nem mozgatható, így annak csupán a zsákmány szájpadcsonti fogakhoz szorításában, azaz fogva tartásában van szerepe. Bár a „pótnyelvét” használva a halgazda alighanem nem lesz képes olyan hatékonyan táplálkozni, mint egy nem parazitált egyed, még mindig hatékonyabb lesz, mintha egyáltalán nem lenne se nyelve, se parazitája.4Ruiz-Luna A., Madrid-Vera J. (1992): Studies on the biology of the parasitic isopod Cymothoa exigua Schioedte and Meinert, 1884 and its relationship with the snapper Lutjanus peru (Pisces: Lutjanidae) Nichols and Murphy, 1922, from commercial catch in Michoacan. Ciencias Marinas 18, 19–34. [pdf]
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.