Bár a féreg szó használható és használatos is a köznyelvben, a tudományos (biológiai) nyelvben nem dobálózhatunk vele anélkül, hogy pontosan megmondanánk, melyik csoportról is beszélünk. Laposférgekről? Kerekesférgekről? Buzogányfejű férgekről? Gyűrűsférgekről? Zsinórférgekről? Vagy netalántán farkosférgekről? Övesférgekről? Páncélosférgekről? Húrférgekről? Fonálférgekről? Tudniillik olyan állatcsoport, hogy „férgek” nem létezik a modern rendszertanban.

A megnyúlt, végtagok nélküli („féregszerű”) test ugyanis több, egymástól független fejlődési vonalon is kialakult – jellemzően az ásó vagy belső élősködő életmód következtében –, ennek megfelelően a fent felsorolt törzsek nem vehetők egy kalap alá, mivel egy ilyen taxon („férgek”) erősen polifiletikus lenne, és így fals képet adna az ide sorolt csoportok rokonsági viszonyairól. Hiába szerepel tehát a „féreg” szó például mind a fonálférgek (Nematoda), mind a gyűrűsférgek (Annelida) magyar nevében, ez nem jelenti azt, hogy ezeknek az állatoknak bármi közük is lenne egymáshoz. Ha megnézünk egy újabb keletű filogenetikai fát, jól látszik, hogy míg a gyűrűsférgek (Annelida) a puhatestűek (Mollusca) közeli rokonságába tartoznak, addig a fonálférgek (Nematoda) a húrférgekkel (Nematomorpha) együtt az ízeltlábúak (Arthropoda) és közeli rokonaik testvércsoportját alkotják egy teljesen másik kládon belül.

Biológiai kontextusban tehát a „féreg” szó önmagában való használata pontosan olyan pongyolaságra vall, mintha valaki a madarakat egyszerűen csak „repülő állatokként” emlegetné. A valódi röpképesség ugyanis – akárcsak a gyűrűsférgekre, zsinórférgekre, fonálférgekre, stb. jellemző testforma –, több csoportban, egymástól függetlenül alakult ki; nevezetesen a rovaroknál, a pteroszauruszoknál, a dinoszauruszoknál (beleértve a madarak őseit is), valamint a denevéreknél. Tekintve tehát, hogy ezen csoportok nem vezethetők vissza egy közös, röpképes ősre, nem vonhatók össze egyetlen taxonba („repülő állatok”), hiszen az – a „férgekhez” hasonlóan – nem képezne monofiletikus, azaz természetes, önálló rendszertani egységet.

(A mém eredetéről itt olvashatsz.)