Bár minden évben előfordulnak cápatámadások1, a közhiedelemmel ellentétben ezek száma igen alacsony, és csupán kis részük jár halálos áldozattal (pl. a 2010 és 2019 között regisztrált 799, nem az ember által kiprovokált cápatámadás mindössze 7%-a volt végzetes kimenetelű)2. Az embernek statisztikailag nagyobb esélye van arra, hogy a strandolás, szörfözés, stb. közben megfulladjon vagy hirtelen szívmegállást szenvedjen, mint hogy végzetes harapást szenvedjen el egy cápától. Mindazonáltal a cápatámadás egy olyan veszély, amellyel számolnia kell mindenkinek, aki a tengerbe merészkedik.
A legtöbb nem provokált cápatámadás a fehér cápához (Carcharodon carcharias), a tigriscápához (Galeocerdo cuvier) és a bikacápához (Carcharhinus leucas) köthető, ezek ugyanis méretesebb fajok, amelyek a fogszerkezetük és az állkapcsuk ereje miatt komoly sérüléseket okozhatnak (még akkor is, ha a harapásuk gyakran „csupán” felderítő jellegű ún. „próbaharapás”, és nem a közvetlen zsákmányejtésre irányul), ráadásul az életterük egybeesik azokkal a területekkel, ahol fürdőzők vagy más vízi sportot űzők rendszeresen előfordulnak.
1Azaz olyan esetek, amikor cápák ilyen-olyan okok miatt embereket sebesítenek meg. A kifejezés kissé félrevezető, hiszen azt sugallja, hogy a cápák mindig kifejezetten zsákmányejtési céllal támadnak az emberre, ami persze távol áll a valóságtól.2International Shark Attack file (ISAF)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.