Az álcázásnak számos formája ismert az állatvilágban, amelyek közül talán az egyik leggyakoribb a háttérbe való passzív beleolvadás valamilyen, az adott környezettel összepasszoló színmintázat révén1. Bár az ilyen ún. kriptikus (rejtő) színezet jelentősen csökkentheti a zsákmányul esés esélyét (vagy…

Egy átlagos ember kb. 7-8 órát alszik naponta, azaz életének csaknem egyharmadát alussza át1. Persze az alvással eltöltött idő egyénileg nagyon eltérő lehet. Míg egyeseknek napi 9-10 órát kell aludniuk ahhoz, hogy kipihentnek érezzék magukat, addig másoknak egy-két órás alvás is elég. Az alvásigény…

Egy adott gén inaktiválásával járó génkiütéses („knock-out”) kísérletek eredményei jól mutatják, hogy egy-egy kulcsgén milyen jelentős szerepet tölthet be a viselkedés kialakulásában1. Laboratóriumi egereknél például a fosB gén kiütésével megváltozik a szülői viselkedés; a nőstények indifferenssé…

Edward L. Thorndike (1874-1949), amerikai pszichológus nevéhez köthetők az első gondosan ellenőrzött összehasonlító állatpszichológiai kísérletek1. Vizsgálataihoz Thorndike ún. problémadobozokat („puzzle boxes”) készített, amelyek lényegében kisméretű, csapóajtóval, ill. az ezt nyitó egyszerű…

Ízlelgessük kicsit ezt a szót: fajfenntartás. Faj-fenntartás. És most gondoljunk bele. Amikor például két panda párzik, akkor az járhat a fejükben, hogy „mi ezt most azért csináljuk, hogy fajunk, az Ailuropoda melanoleuca fennmaradjon”? Nyilván nem. :) Mind a hím, mind a nőstény panda csupán…

A hangyák nem csupán a különféle édes nedveket termelő rovarokkal (növénytetvekkel, kabócákkal, boglárkalepke hernyókkal, stb.), hanem más organizmusokkal, köztük növényekkel is élhetnek kölcsönösen előnyös kapcsolatban1. A leginkább specializált hangya-növény kapcsolatok esetén a hangyák a…

A hangyák és a növényi nedveket szívogató szipókások (Hemiptera) – főleg levéltetvek (Aphidoidea), pajzstetvek (Coccoidea), ill. púposkabócák (Membracidae)  – közötti kapcsolat a kölcsönösség (mutualizmus)1 egyik jól ismert példája. A hangyák nyeresége ezen kapcsolatokból, hogy stabil, kiadós,…

A hangyák fészkei nem csupán a rezidens kolónia tagjai, de számos más ízeltlábú számára is ideális élőhelyet jelentenek: (1) táplálékban gazdagok, legyen szó a hangyák hulladékanyagairól, ivadékairól vagy az általuk begyűjtött vagy termesztett táplálékról; (2) jól védettek, hiszen a fészket számos…

Más rovarokhoz hasonlóan a hangyák testét borító kutikula felszínét egy főleg szénhidrogénekből (pl. normál alkánok, elágazó szénláncú alkánok, alkének) álló viaszos réteg vonja be, amelynek funkciója igen sokrétű: síkosan tartja a kutikula felszínét – ezáltal gátolva annak kopását –, védelmet…

Számos hangyafajra (az ismert fajok kb. 13%-ára) jellemző, hogy az egy adott kolóniához tartozó dolgozók méretükben és alakjukban jelentős mértékben különböznek egymástól (ld. pl. az alábbi képet)1,2. Ilyen ún. dolgozói polimorfizmust mutató fajok például a vándorhangyák (Eciton), busahangyák…