A hírhedt ágyi poloska (Cimex lectularius) és más vérszívó poloskák (Cimicidae) hímjei a párzás során nem a partnerük női ivarnyílásán keresztül hatolnak be, hanem szablyaszerű párzószervükkel átszúrják a nőstény potrohának hasi oldalát (ld. pl. az alábbi képen)1, és hímivarsejtjeiket közvetlenül…

A közhiedelemmel ellentétben a társas szerveződésükben való hasonlóságok ellenére a „fehér hangyáknak” vagy „termeszhangyáknak” is nevezett termeszek (Isoptera) nemcsak hogy nem hangyák, de még csak közeli rokonságban sem állnak az „igazi” hangyákkal (Formicidae). Míg ugyanis utóbbiak a…

A köznapi névén „imádkozó sáskaként” emlegetett fogólábúak (Mantodea) körében gyakori jelenség az ún. szexuális kannibalizmus1, azaz amikor a hímnél jóval nagyobb termetű és erősebb testalkatú nőstény a párzás során megöli és elfogyasztja hím partnerét (ld. pl. az alábbi videót)2. Ez a párzás minden…

A szárnyas rovarok (Pterygota) elsődlegesen két pár hártyás szárnnyal rendelkeznek, amelyek közül az elülső pár a középtorhoz, míg a hátulsó pár az utótorhoz kapcsolódik1. A két szárnypár repülés közben szinkron mozog, kivéve pl. a szitakötőket (Odonata) amelyek külön-külön is képesek mozgatni a…

Hagyományosan a rákokat (Crustacea) és az előrovarokat és valódi rovarokat magába foglaló hatlábúakat (Hexapoda) külön-külön altörzsekbe sorolják, amely bár praktikus felosztás, nem tükrözi híven a két csoport tényleges rokonsági viszonyait. A hatlábúak ugyanis a rákokból származtathatók le…

A belső élősködés következtében másodlagosan erősen leegyszerűsödött féregatkák (Pentastomida) nevükkel ellentétben nem az atkák, hanem a rákok közé tartoznak, legközelebbi rokonaik a szintén élősködő életmódot folytató (és ugyancsak megtévesztő nevű) haltetvek (Branchiura)1. A féregatkák…

Az igen találó nevű felemáslábú rákok (Amphipoda) a rákok (Crustacea) igazi „svájci bicskái”. Az 1. torszelvényük végtagpárja a szájszervet segítő állkapcsi lábként (maxillopodium) működik, míg a további 2-8. torszelvények végtagjai közül az első két pár jellemzően a zsákmányszerzést szolgáló…

Az ízeltlábúak (Arthropoda) legősibb, elsőként divergálódó ágát képező csáprágósok (Chelicerata) speciális, végtag eredetű szájszerve az előtestük (prosoma) részét képező első1 testszelvényükön található páros csáprágó (chelicera), amely ősileg három ízből áll, és elsődlegesen ollós típusú2 (pl.…

Az ízeltlábúak (Arthropoda) a kambrium időszak óta, azaz mintegy félmilliárd éve az állatvilág legdiverzebb, legnagyobb abundanciával rendelkező csoportját képezik1. Jelenleg több mint 1,3 millió recens fajuk ismert (amellyel a Földön ma élő állatfajok csaknem 80%-át teszik ki), az eddig leírt…

Az igen apró, mikroszkopikus méretű medveállatkák (Tardigrada) talán legismertebb tulajdonsága, hogy kedvezőtlen körülmények között (pl. szárazság vagy hideg esetén) képesek egy extrém nyugvó (ún. kriptobiotikus) állapotba kerülni, melynek során fejüket és csonklábacskáikat behúzzák, testük…