A darazsakat és leszármazottjaikat (méhek, hangyák) magába foglaló hártyásszárnyúak (Hymenoptera) egyik fő evolúciós eseménye a parazitoidizmus kialakulása volt, azaz a váltás az ősi növényevő (fitofág) lárvális életmódról a parazitoid (elsődlegesen ektoparazitoid) lárvális életmódra1. A parazitoid lárvák az Alien filmek xenomorfjához hasonlóan a gazdájuk (rendszerint más rovarok különböző fejlődési alakjai) testfelszínén (ektoparazitoidizmus) vagy testén belül fejlődnek (endoparazitoidizmus), és ennek során elpusztítják (felélik) a lényegében keltetőként használt gazdát. A parazitoidizmus tehát a valódi élősködés (parazitizmus) és a ragadozás (predáció) egy sajátos átmenete; a valódi élősködőkkel (paraziták) szemben megölik a gazdát, akárcsak egy ragadozó, ám a ragadozókkal (predátorok) ellentétben csupán egyetlen gazdát igényelnek a kifejlődésükhöz, akárcsak a valódi élősködők.
A lárvák életmódjának megváltozásával párhuzamosan változott meg a nőstény imágók tojócsövének (ovipositor) funkciója is. Ősileg, a növényevő lárvális életmódú csoportoknál (pl. levéldarazsak, fadarazsak) a tojócső funkciója más fitofág rovarokhoz hasonlóan a tojásrakás a lárvák számára táplálékul szolgáló gazdanövényre vagy gazdanövénybe. A parazitoid lárvális életmódra való áttéréssel együtt a tojócső a gazdára vagy gazdába való tojásrakás mellett lehetővé tette a hozzá kapcsolódó méregmirigy váladékának, esetleg endoszimbionta vírusoknak a gazdába juttatását, és ezáltal a gazda megbénítását és/vagy manipulálását (pl. a fiziológiájának és/vagy viselkedésének megváltoztatásával), ami elősegítette a parazitoid lárva túlélését és fejlődését (pl. valódi fürkészek, gyilkosfürkészek).
A fullánkos hártyásszárnyúaknál (Aculeata) a nőstények fullánkká módosult tojócsöve végleg elvesztette tojásrakó funkcióját, és teljesen a gazda-/zsákmányszerzés és a védekezés (pl. tőrösdarazsak, redősszárnyú darazsak, hangyák), ill. a másodlagosan növényevő (pollen- és nektárfogyasztó) csoportoknál (pl. méhek) kizárólag a védekezés eszközévé vált.
(A mém eredetéről itt olvashatsz.)
1Grimaldi D., Engel M. S. (2005): Evolution of the Insects. Cambridge University Press, New York, NY, 755 pp. [link]
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.