A puhatestűeket (Mollusca), amely az ízeltlábúak (Arthropoda) után az állatvilág második legnagyobb (legfajgazdagabb) törzsét képezi, jelenleg nyolc osztályra tagolják, ezek a fejpajzsosak (Caudofoveata), csatornáshasúak (Solenogastres), maradványcsigák (Monoplacophora), cserepeshéjúak (Polyplacophora), csigák (Gastropoda), kagylók (Bivalvia), ásólábúak (Scaphopoda) és a lábasfejűek (Cephalopoda)¹. A nyolc osztály rokonsági viszonyai a mai napig tisztázatlanok, bár számos hipotézis született erre vonatkozóan (ld. az alábbi ábrát)².

Ezek közül jelenleg az Aculifera-Conchifera hipotézis (ld. a b-vel jelzett fát a fenti ábrán) a leginkább támogatott, mely szerint a puhatestűek két fő ágát a héj nélküli fejpajzsosakat és csatornáshasúakat, ill. a nyolc, négyrétegű héjlemezzel rendelkező cserepeshéjúakat magába foglaló Aculifera klád, valamint az összes többi, „valódi” (egységes, háromrétegű) héjjal rendelkező puhatestű csoportot tartalmazó Conchifera klád alkotják. Magán az Aculifera kládon belül a fejpajzsosak és csatornáshasúak monofiletikus egysége (Aplacophora) képezi a cserepeshéjúak testvércsoportját.

Egy alternatív elképzelés, az ún. Testaria hipotézis szerint a cserepeshéjúak a Conchifera testvércsoportját képezik, és ezek együtt a Testaria kládot alkotják (ld. a c-vel jelzett fát a fenti ábrán), mely tagjainak közös jellege pl. a reszelőnyelv (radula) és a hozzá kapcsolódó struktúrák hasonlósága. A Serialia hipotézis (ld. a d-vel jelzett fát a fenti ábrán) ezzel szemben a cserepeshéjúak maradványcsigákkal való közeli rokonságát hangsúlyozza bizonyos szerveik (pl. lábvisszahúzó izmok, kopoltyúk, stb.) sorozatos ismétlődése alapján.

A Conchifera kládon belül a helyzet ugyancsak tisztázatlan. Egy általánosabban elfogadott nézet szerint a csigák és kagylók (Pleistomollusca hipotézis), valamint a lábasfejűek és a maradványcsigák közelebbi rokonsága valószínű (ld. a b-vel jelzett fát a fenti ábrán), míg az ásólábúak filogenetikai helyzete bizonytalan. (A csigák és kagylók rokonságát a molekuláris bélyegek mellett a korai embrionális fejlődésükben való hasonlóságok is alátámasztják.) A Cyrtosoma-Diasoma hipotézis ezzel szemben a csigákat a lábasfejűekkel (Cyrtosoma), a kagylókat pedig az ásólábúakkal (Diasoma) rokonítja (ld. az a-vel jelzett fát a fenti ábrán). A Cytrosoma (vagy Visceroconcha) csoportra jellemző az elkülönült fej, a poszterior helyzetű köpenyüreg, ill. a köpeny és a héj zsigerzacskóra való korlátozódása. A Diasoma (vagy Loboconcha) csoport feltételezett közös jellegei a redukált fej, a köpeny és a héj oldalirányú kiterjedése, ill. az anterior irányban megnyúlt, ásó funkciójú láb.

(A mém eredetéről itt olvashatsz.)