A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) közé tartozó, fejlett társas (euszociális) életmódot folytató hangyák (Formicidae) egyikei a legelképesztőbb állatoknak. Jelenleg több mint 14 ezer fajuk ismert1, bár a valós fajszámuk ennek a duplája vagy akár triplája is lehet2. Egyedszámuk hatalmas, a becslések szerint egy adott időpillanatban mintegy 20 billiárd hangya él a Földön3, azaz minden emberre megközelítőleg 2,5 millió hangyaegyed jut. Egyes trópusi élőhelyeken olyan nagy számban vannak jelen, hogy az össztömegük többszörösen meghaladja a szárazföldi gerincesekét, azaz a kétéltűekét, hüllőkét, madarakét és emlősökét együttesen4.
Erejük rendkívüli, az afrikai szövőhangya (Oecophylla longinoda) dolgozói például a saját testtömegük akár 1200-szorosát is képesek megtartani5, ami egy átlagos emberre vetítve több mint 80 tonnának felelne meg. Gyorsasági rekorder a villámhangya (Mystrium camillae), amely speciális rágóit („csapdarágók”) igen nagy, akár 90 m/s-ot (324 km/h-át) is elérő sebességgel képes összecsattintani, és mindezt a másodperc tört része (0,000023 s) alatt (ld. az alábbi videót)6. A hangyakirálynők egyikei a leghosszabb életű rovaroknak, átlagosan 10, de akár 30 évig is élhetnek7, és ezalatt tojások ezreit vagy millióit rakják le.
Életmódjuk számos érdekességgel bír, és sok tekintetben párhuzamba állítható az emberével. Így például a hangyák gyakran levéltetveket, pajzstetveket vagy boglárkalepke hernyókat tartanak „háziállatként”, amelyeket megvédenek a természetes ellenségeiktől, ill. az időjárás viszontagságaitól az általuk kiválasztott édes és tápláló nedvekért „cserébe”8. Az újvilágban honos gombatermesztő hangyák (Attina) szerves törmelékből vagy friss növényi anyagból képzett táptalajon gombát termesztenek a fészkükön belül, amely csaknem kizárólagos táplálékukat jelenti9. Eszközhasználó fajok a karcsúhangyák (Aphaenogaster), amelyek talajszemcsék, levéldarabkák és más törmelékanyagok segítségével szállítják el a folyékony táplálékot úgy, hogy azokat a táplálékba hordják, majd a táplálékkal bevont vagy átitatott „eszközöket” szállítják vissza a fészkükbe (ld. az alábbi videót)10.
Egyes fajok, például az amazonhangyák (Polyergus) rabszolgatartók, ezek a rablóhadjárataik során más hangyafajok fészkébe törnek be, elrabolják azok bábjait, majd a kikelő dolgozókat „rabszolgaként” tartják a fészkükben11. A hírhedt amerikai tűzhangya (Solenopsis invicta) kolóniái úgy vészelik át az árvizeket, hogy a dolgozók szorosan összekapaszkodva élő „tutajt” képeznek a testükből, és így akár hetekig is sodródhatnak, míg újra szárazföldet nem érnek12. Az afrikai matabelehangyák (Megaponera analis) antibiotikus hatású mirigyváladékkal kezelik a zsákmányszerző hadjáratokban megsérült fészektársaik sebeit, ezáltal jelentősen, csaknem 90%-al csökkentve le a „hadisérültek” fertőzésekből eredő halálozási arányát13.
1AntCat – An Online Catalog of the Ants of the World by Barry Bolton2Ward P. S. (2014): The phylogeny and evolution of ants. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics 45, 23–43. [link]3Schultheiss P., Nooten S. S., Wang R., Wong M. K. L., Brassard F., Guénard B. (2022): The abundance, biomass, and distribution of ants on Earth. Proceedings of the National Academy of Sciences 119(40), e2201550119. [link]4Fittkau E. J., Klinge H. (1973): On biomass and trophic structure of the central Amazonian rain forest ecosystem. Biotropica 5(1), 2–14. [link]5Nguyen V., Lilly B., Castro C. (2014): The exoskeletal structure and tensile loading behavior of an ant neck joint. Journal of Biomechanics 47(2), 497–504. [link]6Larabee F. J., Smith A. A., Suarez A. V. (2018): Snap-jaw morphology is specialized for high-speed power amplification in the Dracula ant, Mystrium camillae. Royal Society Open Science 5, 181447. [link]7Jemielity S., Chapuisat M., Parker J. D., Keller L. (2005): Long live the queen: studying aging in social insects. Age 27, 241–248. [link]8Stadler B., Dixon A. F. G. (2008): Mutualism: Ants and Their Insect Partners. Cambridge University Press, Cambridge, 229 pp. [link]9Dejean A., Azémar F., Naskrecki P., Tindo M., Rossi V., Faucher C., Gryta H. (2023): Mutualistic interactions between ants and fungi: A review. Ecology and Evolution 13, e10386. [link]10Lőrinczi G., Módra G., Juhász O., Maák I. (2018): Which tools to use? Choice optimization in the tool-using ant, Aphaenogaster subterranea. Behavioral Ecology 29(6), 1444–1452. [link]11d'Ettorre P., Heinze J. (2001): Sociobiology of slave-making ants. Acta Ethologica 3(2), 67–82. [link]12Adams B. J., Hooper-Bùi L. M., Strecker R. M., O’Brien D. M. (2011): Raft formation by the red imported fire ant, Solenopsis invicta. Journal of Insect Science 11, 171. [link]13Frank E. T., Kesner L., Liberti J. et al. (2023): Targeted treatment of injured nestmates with antimicrobial compounds in an ant society. Nature Communications 14, 8446. [link]
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.