Az igen találó nevű felemáslábú rákok (Amphipoda) a rákok (Crustacea) igazi „svájci bicskái”. Az 1. torszelvényük végtagpárja a szájszervet segítő állkapcsi lábként (maxillopodium) működik, míg a további 2-8. torszelvények végtagjai közül az első két pár jellemzően a zsákmányszerzést szolgáló félollós fogóláb (gnathopodium), a fennmaradó öt pár pedig életmódtól függően járó-, ugró- vagy ásóláb¹. A potrohlábak a torlábakhoz hasonlóan szintén „felemásak”, az 1-3. pár úszó-evezőlábként, a 4-6. pár pedig tipikusan ugró-, ásó- vagy úszólábként funkcionál.

Más rákoknál (pl. ászkarákok, világítórákok) mind a tor, mind a potroh végtagjai közel egyformák alakjuk és funkciójuk tekintetében, megint másoknál (pl. kagylósrákok, levéllábú rákok, evezőlábú rákok, stb.) pedig csak a torszelvények hordoznak végtagokat, a potroh teljesen végtagnélküli.

És vannak olyan rákok is (pl. féregatkák, élősdi kacslábú rákok), amelyeknek végtagjai teljesen hiányoznak, sőt, testük a belső élősködő életmód következtében olyan nagymértékben módosult, hogy rák (vagy egyáltalán ízeltlábú) mivoltukat csupán az egyedfejlődésük során megjelenő lárvastádiumaik mutatják.

(A mém eredetéről itt olvashatsz.)