Hagyományosan a rákokat (Crustacea) és az előrovarokat és valódi rovarokat magába foglaló hatlábúakat (Hexapoda) külön-külön altörzsekbe sorolják, amely bár praktikus felosztás, nem tükrözi híven a két csoport tényleges rokonsági viszonyait. A hatlábúak ugyanis a rákokból származtathatók le…

A belső élősködés következtében másodlagosan erősen leegyszerűsödött féregatkák (Pentastomida) nevükkel ellentétben nem az atkák, hanem a rákok közé tartoznak, legközelebbi rokonaik a szintén élősködő életmódot folytató (és ugyancsak megtévesztő nevű) haltetvek (Branchiura)1. A féregatkák…

Az igen találó nevű felemáslábú rákok (Amphipoda) a rákok (Crustacea) igazi „svájci bicskái”. Az 1. torszelvényük végtagpárja a szájszervet segítő állkapcsi lábként (maxillopodium) működik, míg a további 2-8. torszelvények végtagjai közül az első két pár jellemzően a zsákmányszerzést szolgáló…

Az ízeltlábúak (Arthropoda) legősibb, elsőként divergálódó ágát képező csáprágósok (Chelicerata) speciális, végtag eredetű szájszerve az előtestük (prosoma) részét képező első1 testszelvényükön található páros csáprágó (chelicera), amely ősileg három ízből áll, és elsődlegesen ollós típusú2 (pl.…

Az ízeltlábúak (Arthropoda) a kambrium időszak óta, azaz mintegy félmilliárd éve az állatvilág legdiverzebb, legnagyobb abundanciával rendelkező csoportját képezik1. Jelenleg több mint 1,3 millió recens fajuk ismert (amellyel a Földön ma élő állatfajok csaknem 80%-át teszik ki), az eddig leírt…