A szabadon élő, csillós epidermisszel rendelkező örvényférgekből (Turbellaria) leszármaztatható, élősködő életmódra áttért, csillótlan neodermisszel rendelkező módosult kültakarójú laposférgek (Neodermata) – azaz a mételyek, csáklyásférgek és galandférgek – elsődleges lárvaalakjainak hámrétegét kevés kivételtől eltekintve még részben vagy teljes egészében csillós epidermisz alkotja, ezt azonban az átalakulásuk során levetik (ld. pl. az alábbi ábrát)1. Ennek helyét ún. szinciciális neodermisz veszi át, amelynek jellemzője, hogy a hámsejtek sejtmagvakat tartalmazó része mélyen a bazális membrán alatt a parenchimarétegben található, a felszíni részen pedig a sejtek plazmanyúlványai csillótlan szinciciummá olvadtak össze. Ez védelmet nyújt a gazda emésztőenzimeitől, ill. immunsejtjeitől, ugyanakkor lehetővé teszi a légzési gázok, anyagcsere végtermékek, stb. transzportját a testfalon keresztül.
(A mém eredetéről itt olvashatsz.)
1Brusca R. C., Moore W., Shuster S. M. (2016): Invertebrates. Sinauer Associates, Sunderland, MA, 1104 pp. [link]
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.