Az ősszájúak (Protostomia) és az újszájúak (Deuterostomia) alkotják a valódi kétoldali szimmetriájú állatok (Eubilateria) két fő ágát, amelyek szétválása a molekuláris korbecslések alapján jóval a kambriumi diverzifikációt („robbanást”) megelőzően, az ediakara időszak kezdetén (kb. 630 millió évvel ezelőtt) következhetett be1.
Az, hogy az ősszájúság vagy az újszájúság tekinthető-e ősibbnek, a mai napig vita tárgyát képezi. A tradicionális elképzelés szerint a két csoport legközelebbi közös őse az ősszájúakra jellemző egyedfejlődési utat követhette – melynek során a szájnyílás az embrión létrejövő első testnyílásából, az ún. ősszájnyílásból (blasztopórus) alakul ki2 –, míg más vizsgálatok (ld. pl. Martín-Durán és mtsai. 2012) szerint az újszájú típusú egyedfejlődés – azaz amikor a szájnyílás a blasztopórustól függetlenül fejlődik, mely utóbbiból a végbélnyílás lesz – tekinthető az ősi egyedfejlődési módnak.
(A mém eredetéről itt olvashatsz.)
1Erwin D. H. (2020): The origin of animal body plans: a view from fossil evidence and the regulatory genome. Development 147(4), dev182899. [link]2Bár ma már tudjuk, hogy a blasztopórus sorsa az ősszájúaknál ennél azért jóval változatosabb, nem mindig a szájnyílás alakul ki belőle, van hogy a végbélnyílás, van hogy mindkettő, és van hogy egyik sem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.