Szemben a többi, „álszövetes” testszerveződést mutató szivaccsal, a hússzivacsok (Homoscleromorpha) a valódi szövetes állatokéhoz (Eumetazoa) hasonló bazális membránnal, IV-es típusú kollagénnel és speciális sejtkapcsoló struktúrával (zonula adherens) is rendelkeznek¹. Egyes hipotézisek szerint emiatt egyedül a hússzivacsok alkotják a valódi szövetes állatok – azaz az összes többi állat – testvércsoportját, ami a szivacsok törzsét parafiletikussá teszi. A jelenleg leginkább elfogadott elképzelés azonban az, hogy a törzs monofiletikus egységet képez, a hússzivacsok pedig ezen belül a mészszivacsok (Calcarea) testvércsoportját alkotják.

(A mém eredetéről itt olvashatsz.)

Bár a tradicionális és egyben a jelenleg leginkább elfogadott hipotézis szerint a szivacsok (Porifera) képezik az állatok legősibb, elsőként divergálódó ágát, egyes molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Whelan és mtsai. 2017, Schultz és mtsai. 2023) eredményei megkérdőjelezik ezt a nézetet, és a bordásmedúzák (Ctenophora) bazális helyzetét hangsúlyozzák.

Minthogy a bordásmedúzák idegrendszerének fejlődése és biokémiája nagyban eltér a többi valódi szövetes állatétól (Eumetazoa), a törzs bazális pozíciója azt feltételezné, hogy az idegrendszer vagy egymástól függetlenül kétszer alakult ki az állatvilág evolúciója során – egyszer a bordásmedúzáknál, egyszer pedig a csalánozók (Cnidaria) és a kétoldali szimmetirájú állatok (Bilatera) közös ősénél –, vagy csak egyszer az állatok közös ősénél, ez esetben viszont a hiánya a szivacsoknál és a korongállatkáknál (Placozoa) másodlagos (ld. az alábbi¹ ábrát).

(A mém eredetéről itt olvashatsz.)

Szemben a monofiletikus taxonokkal, a parafiletikus (vagy „csonka” monofiletikus) taxonok nem tartalmazzák az idesorolt fajok legközelebbi közös ősének összes leszármazottját (ld. pl. az alábbi ábrát), utóbbiak közül egyeseket ugyanis – az ismerethiányból fakadóan vagy egyszerűen praktikus okokból – más taxon(ok)ba sorolnak.

Parafiletikus csoportot alkotnak például a rákok (Crustacea) leszármazottjaik, az előrovarokat és valódi rovarokat magába foglaló hatlábúak (Hexapoda) nélkül, vagy a hüllők (Reptilia) a belőlük leszármaztatható madarak (Aves) nélkül. A rákok és a hatlábúak együtt ugyanakkor már egy monofiletikus egységet képeznek, ez az ún. Pancrustacea¹, és ugyanez igaz a hüllőkre és a madarakra is, amelyek közösen a monofiletikus Sauropsida² kládot alkotják.

(A mém eredetéről itt olvashatsz.)